A harmadik szem egy ezoterikus fogalom, az intuíció és a tisztánlátás szimbóluma. A tantrikus jógahagyományok szerint a hét csakra közül a hatodik, rajta keresztül érzékelhetőek a felsőbb világból érkező információk. Ha nem létezne panorámaröntgen, a fogorvosoknak is szükségük lenne egy harmadik szemre, hogy lássák, mi van az íny alatt. De szerencsére létezik.
Aki már járt fogorvosnál, szinte biztos, hogy állt már a panorámaröntgen-gépben, és állkapcsáról készült egy 2 dimenziós röntgenfelvétel. Ezt ugyanis évente kérik a fogorvosok, ez ugyanis része az évente esedékes általános fogászati ellenőrzésnek. Egyes fogászati kezeléseknél pedig gyakorlatilag kötelező, mert a diagnózis felállításához vagy gyógyulás ellenőrzéséhez nélkülözhetetlen.
A panorámaröntgen azért vált ilyen népszerűvé, mert rengeteg minden látszik rajta, ami a fogorvosoknak fontos. Például a fogaknak az a része, amely szabad szemmel nem látható: az íny alatti rész. Az íny feletti rész szabad szemmel is jól megvizsgálható, ráadásul a legtöbb fogorvos ma már lupét használ egy rutin szájüregi vizsgálathoz is. A lupé egy helyes kis szerkezet, amely úgy néz ki, mintha egy kis távcsövet szerkesztettek volna egy hétköznapi szemüvegre. A helyzet az, hogy tényleg valami ilyesmiről van szó! A lupé 3-4-szeresére nagyítja a részleteket, így egy apró repedés a fogzománcon vagy egy kezdődő szuvasodás sem fogja elkerülni a fogorvos figyelmét.
Ám sem a lupé, sem más szerkezet nem enged bepillantást az íny alá. Erre szolgálnak a különböző röntgenfelvételek.
De miért fontos az, ami az íny alatt van?
A fogak alsó része és a foggyökerek állapota sok mindent elárul arról, egészséges-e a fog, vagy kezelésre szorul. Ha valami miatt károsodik a fog alsó része, azt egy röntgenfelvételen rögtön látni lehet. A fogorvos kíváncsi lehet például arra, hogy a felső részen elindult szuvasodási folyamat mennyire károsította a fog egészét: érdemes még küzdeni a fog megmentéséért, vagy le kell mondani a fogról.
A röntgenfelvételről az is kiderül, van e gyulladás/góc az állcsontban. A fogfájás oka gyakran egy gyulladás, amely a foggyökér csúcsa körül alakul ki. Erre egy sötét folt szokott utalni a felvételen. Az ilyen gyulladásokat gyökérkezeléssel szokták megszüntetni, és a gyökérkezelés közben és utána is kérhet a kezelőorvos valamilyen röntgenfelvételt (nem feltétlenül panorámaröntgent), hogy ellenőrizze, halványul-e a sötét folt, vagyis múlik-e a gyulladás.
A harmadik dolog, amit alaposan megfigyelnek a fogorvosok, az a ki nem bújt fogak fekvése. Gyerekeknél például kitűnően látható, hogyan helyezkednek el a maradó fogak a tejfogak alatt. Felnőtteknél tipikusan az elő nem tört szemfogak és a bölcsességfogak kerülnek górcső alá. A rossz szögben fekvő bölcsességfogak nyomhatják a mellettük levő fogakat, és azt is meg lehet állapítani a felvételről, hogy lesz-e elegendő helyük, amikor megjelennek. A fogorvos mindkét esetben fontolóra veheti, hogy eltávolítja a bölcsességfogat, mielőtt előtörne, és nagyobb problémát okozna.
Ezen felül a stomatoonkológiai szűrés részeként is informatív a panorámaröntgen felvétel.
Milyen kezeléseknél van mindenképpen szükség panorámaröntgenre?
A már említett kontrolloknál, vagyis 1 vagy 2 évente akkor is, ha nincs különösebb panaszunk. Továbbá gyökérkezelések előtt, kiterjedt szuvasodásnál, góckutatásnál, fogágybetegség gyanújakor és kezelésekor, műfogbeültetés előtt és után, nagyobb kiterjedésű fogpótlás próbájakor és átadását követően, illetve a fogszabályozás különböző fázisaiban. De sok más esetben is szükség lehet rá, például ha a kezelőorvos ellenőrizni szeretné egy fogpótlás és/vagy a környező fogak állapotát.
Milyen elven működik a panorámaröntgen?
A röntgensugár egy elektromágneses sugárzás, amely áthalad a szöveteken, és nyomot hagy a szövetek mögé helyezett filmrétegen vagy digitális érzékelőn. A lágy szöveteken, például az ínyszöveten a röntgensugár könnyen áthatol, a kemény szövetek azonban elnyelik a sugár jó részét. Ezért a filmrétegen hagyott nyom is különböző lesz: a lágy részek sötét színnel jelennek meg a képen, a fogak és egyéb kemény anyagok, például azok, amelyekből a fogpótlások készülnek, fehér színűek lesznek.
Mennyi ideig tart egy panorámaröntgen elkészíttetése?
Szerencsére egy alig 10 perces műveletről van szó, amibe már beleszámít az adminisztráció és egy adathordozóra való rögzítés is. Ez utóbbit nem is kell elvégezni akkor, ha a fogászatnak saját készüléke van, hiszen a felvétel digitális formában továbbítható a fogorvosi rendszerbe.
Mennyire biztonságos egy ilyen felvétel?
A sugárzás szó ijesztő lehet, ám panorámaröntgen készítésekor a sugárzás mértéke olyan kicsi, hogy nem tekinthető veszélyesnek. A fogorvosok azt a példát szokták felhozni a páciensek megnyugtatására, hogy egy repülőút során is nagyobb sugárterhelés éri a szervezetet, mint egy panorámaröntgen készítésekor.
A várandós kismamáknak azonban a magzat védelme miatt inkább azt tanácsolják, hogy amennyiben nem vészhelyzetről van szó, inkább halasszák el a felvételt a szülés utáni időszakra.
A panorámaröntgen tehát egy olyan világba enged bepillantást, amely egyébként rejtve maradna a fogorvosok szeme elől, és fontos információkat tartalmaz, amelyen a fogak élete múlhat. Egy modern kori harmadik szem, amely feketén-fehéren feltárja az íny alatti világot.
Képek forrása: Uniklinik, Freepik
