Hazánkban május és október közé tehető a zivatarveszélyes időszak. A lenyűgöző természeti jelenség azonban kockázatokat is rejt magában, és ha nem vagyunk tisztában a megfelelő biztonsági intézkedésekkel, az életünkkel is fizethetünk.
A villámcsapás egy olyan erős elektromos kisülés, melynek ereje általában 20-30 ezer amper. Szélsőséges esetben ennek akár a tízszeresét is elérheti. Keletkezése a talajhoz közeli meleg és negatív töltésű, valamint a magasabban lévő hideg és pozitív töltésű felhőrétegek találkozásához köthető. Tehát maga a villám egyfajta töltéskiegyenlítődést jelent, melynek kísérőjelensége a mennydörgés. Mivel a hang sokkal lassabban terjed, mint a fény, a valójában egyszerre lezajló hang és fényjelenség között több másodperc is eltelik.
A villámcsapás távolságát megállapíthatjuk a villámlás és a dörgés között eltelt időből, ha a fényjelenség után elkezdünk számolni. Kezdjük 11-től, így körülbelül másodpercenként mondunk ki egy számot. Ha halljuk a dörgést, a kapott eredményt szorozzuk meg 340-nel (ennyi métert tesz meg a hang másodpercenként), és megtudjuk, hogy milyen messze csapott le tőlünk a villám.
Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás, legtöbbször kocogókat vagy kerékpárosokat, közülük minden negyedik személy életét veszti. Előzzük meg a bajt, tartsuk be a szabályokat.
A villámcsapás megelőzése
Első és legfontosabb szabály: ne tartózkodjunk a szabadban! Ha csak tehetjük, húzódjunk be egy közeli épületbe, vagy üljünk be az autónkba, ahol biztonságban vagyunk. A fémből készült karosszéria ugyanis Faraday-kalitkát képez, és nem engedi az elektromosságot az utastérbe.
Ha strandolunk vagy valamilyen vízi sportot végzünk, azonnal jöjjünk ki a szárazra! A víz, vagy annak közelsége nagy mértékben növeli a villámcsapás kockázatát, és ne feledjük, hogy jól vezeti az elektromosságot.
Ha nyílt terepen csap le ránk a zivatar, kerüljük a magaslatokat és a fémből vagy betonból készült tárgyakat! A hasra fekvés sem célravezető, helyette csináljuk ezt: guggoljunk le összezárt lábakkal, fejünket hajtsuk a térdünkre, miközben átkaroljuk lábainkat.
Érdemes a lakásban is betartani néhány szabályt. Ha közeleg a vihar, húzzuk ki az elektromos készülékeket a konnektorból. Várjunk a fürdéssel, zárjuk be az ablakokat, és ne álljunk ki az erkélyre bámészkodni.
Elsősegélynyújtás
Ha már megtörtént a baj, azonnal hívjunk mentőt! Ellenőrizzük a pórul járt személy életfunkcióit: a légzést és a pulzust, s ha eszméleténél van, helyezzük stabil oldalfekvő pozícióba. Ha égési sérülést szenvedett, a sebet fedjük le steril gézzel.
Amennyiben szívmegállást tapasztalunk alkalmazzunk mellkaskompressziót, a légzést pedig orrból szájba lélegeztetéssel haladéktalanul kíséreljük meg újraindítani.
Későbbi következmények
A villámcsapás túlélői sokszor egész életünkben szenvednek a baleset következményeitől. A tünetek gyakran csak hónapok elteltével jelentkeznek, ezért nem mindig derül fény kialakulásuk okára.
A villámcsapás sújtotta személyek esetében nagyobb valószínűséggel alakulnak ki különféle érzészavarok, agyi és idegi problémák, vagy krónikus fájdalmak.
Fontos, hogy a villámcsapott személyt akkor is szállíttassuk kórházba, ha igyekszik bagatellizálni az esetet. Ilyenkor ugyanis jelentősen nő a szívritmuszavarok kockázata, ezért egy 24 órás megfigyelés akkor is erősen ajánlott, ha az illető jól érzi magát.
