A kondenzációs gázkazán működési elve
Alapvetően, ha azt mondjuk valakinek, hogy gázkazánnal fűtünk, rögtön érteni fogja. Gáz égetésével felszabaduló hőenergiával melegítjük otthonunkat. A gázt be kell vezetni, az égésterméknek kell egy elvezető kémény, és nagyjából itt vége is a történetnek. Nem túl bonyolult. Ellenben a kondenzációs gázkazán már szükségessé tesz némi magyarázatot, ha a beszélgetőtársunk nem ismeri ezen készülékek működését.
Egy hagyományos kazánnál az égéstérből a kéményen át távozó füstgázok több száz fokos hőmérséklettel bírnak. Ez az energiamennyiség a klasszikus berendezéseknél szépen végigvonul a kéménycsövön aztán elillan az éterbe. Ennek a hivatalos megfogalmazása, hogy ez az energia elvész. Összességében azonban én inkább úgy mondanám, hogy egy extra szolgáltatásként kifűtjük a kémény nyílást is.
Amiben a kondenzációs gázkazán ehhez képest újat tud mutatni, az pont ennek az elveszett energiának a megfogása és hasznosítása. Ahelyett, hogy ez a több száz fokos égéstermék csak úgy kiröppenne, egy rafinált rendszeren keresztül még körbekeringtetik a visszatért fűtővíz körül, hogy azt melegítse fel. Így már csak ezzel a jelentős hasznosított hőleadás után engedjük szabadjára.
A kondenzációs gázkazán előnyei
Amellett, hogy ez a fent emlegetett hőenergia ily módon a fűtővíz felmelegítésével hasznosul, a kondenzációs gázkazán működésének más előnyei is vannak. Egy hagyományos kazánban a forró füstgázokban ugyanúgy ott van az a vízgőz, ami pára formájában kicsapódik a hideg kéményfalon. A probléma ott kezdődik, hogy ez a kicsapódott kondenzvíz savas és nedves. A savas PH rongálja a kéménycső anyagát, a nedvesség pedig átszivárog a szigetelőanyagba. Ez okozza, hogy a fűtőérték vesztésen túl a nedvesség a szigetelést és a kéményfal anyagát rongálja.
Ezzel szemben a kondenzációs gázkazán rendszerében a fűtővíz melegítésére kihasznált égéshő nagy része hasznosul. A ravasz keringetés után távozik csak, és addigra már sokkal kisebb lesz a hőmérsékletkülönbség kéményfal és füstgáz között. Ennek hála kisebb mértékű a víz kicsapódása is. A rendszer része még az a csőrendszer is, ami a kondenzvíz elvezetésére szolgál, mert ha csökkenthető is a páraképződés, teljesen meg nem szüntethető. A kondenzációs gázkazán ily módon jobban hasznosítja a megtermelt hőt, mint egy hagyományos kazán, emellett pedig kevésbé korrodál.
Hogyan gazdaságos egy kondenzációs gázkazán?
A kondenzációs gázkazán működésének lényege, hogy a rendszerből távozó égéshő nem egy kilencven fokos füst formájában távozik, hanem egy negyven-ötven fokos változatra csitulva. A két hőmérséklet közti különbség pedig hasznosuló energia, amit ugyanúgy megtermelünk a hagyományos kazán esetében is, csak a kondenzációs gázkazán esetében történetesen nem hagyunk kiröppenni az ablakon. Ez a hőenergia többlet jelenti azt a hatékonyságot, amit minden vásárlója aztán a költségek mérséklődésében remél viszontlátni.
Ez azonban nem olyan automatikus, mint gondolnánk. Ahhoz, hogy a kondenzációs gázkazán megfelelően működjön több, a kazánon kívüli feltételnek is egyszerre kell teljesülnie. Talán a működés leírásából érzékelhető, hogy a szigetelés mennyire fontos szerepet játszik.
A legfőbb elv mégiscsak az, hogy a kondenzációs gázkazán hosszú ideig, alacsony teljesítményen működjön. Ha ez nem így történik, például egy rosszul beállított hőmérsékletszabályozónak hála a vezérlő folyamatosan ki be kapcsolgatja, akkor nem tud létrejönni az a folyamat, ahol visszanyerjük a kicsapódó pára hőenergiáját. Ugyanez igaz akkor, ha folyton magas teljesítményen jár a kazán. Ekkor ugyanis olyan magas hőmérséklet lehet a rendszerben, hogy a fűtővíz nem képes a keringetés dacára sem olyan mértékben lehűlni, hogy az jelentőséggel bírna. A legnagyobb teljesítményen működtetni egy kondenzációs kazánt olyan, mintha hagyományos kazánt vettünk volna.
Mire figyeljünk kondenzációs gázkazán esetén?
Ha egy régi elhasználódott kazánt cserélünk kondenzációs gázkazán készülékre, annak ellenére is tapasztalhatunk költségcsökkenést, hogy a rendszer megfelelően lenne beállítva. Ezt a változást vélhetően akkor is el tudtuk volna érni, ha hagyományos, csak modernebb kazánra cseréljük a régit. Éppen azért, hogy biztosak legyünk abban, hogy a maximumot hozzuk ki a készülékből, érdemes kezdetben gyakran ellenőrizni, hogy távozik-e kondenzvíz a rendszerből. Ha van kondenzvíz, van páraképződés, tehát újrahasznosítjuk a hőleadás energiáját is.
A kondenzációs gázkazán alkalmazásában előszeretettel párosítják olyan fűtési rendszerekkel, ahol nagy a hőleadás, hogy ezzel is segítsék a fűtővíz lehűlését. Ez a legtöbb esetben padló, vagy plafonfűtést jelent, ami valóban kiválóan szolgálja a kondenzációs kazán logikáját. A rendszer optimalizálása azonban nem könnyű feladat még ideálisan kiépített rendszerben sem. Figyelni kell a kimenő fűtővíz és a bemenő fűtővíz hőmérsékletét, a szabályozók beállításait és ennek eredőjeként a vezérlő aktivitását. Ezek együttes optimalizálása eredményezi majd, hogy a kondenzációs kazán technikáját maximálisan ki tudjuk-e használni. Mindemellett fontos nem megfeledkezni a biztonsági ellenőrzésekről sem, amely a füstöt elvezető rendszer megfelelő, szabályszerű kialakítása és a kéményrendszer rendszeres ellenőrzésén alapszik.
