Megfázásnak hívjuk, ám nincs mindig köze a hideghez korunk leggyakoribb, legtöbb embert érintő betegségének, a felső légúti hurutnak. Hároméves kor alatt az sem ritka, ha évente hét-nyolc alkalommal vészel át ilyen fertőzést a kisgyerek.
Nevével ellentétben a szervezet lehűlése csupán előkészíti a „talajt” a különféle kórokozóknak. Hidegben csökken a nyálkahártya vérellátottsága, s így a védekezés hatékonysága is. A vírusok és baktériumok testünk legnagyobb kapuin, szánkon és orrunkon keresztül jutnak célhoz. Igaz, mindjárt a bejárat közelében ott a két őr, a torokban és az orrgaratban elhelyezkedő mandulák. Mindkettő nyirokszerv, a védekezőrendszer fontos része. Amikor éppen akció zajlik, vagyis nagy mennyiségű behatoló kórokozó ellen veszik fel a harcot, megnagyobbodnak. Ez kisgyerekkorban a gyakori nátha miatt természetes állapotnak számít. Az iskoláskor felé közeledve az efféle betegségek ritkábbá válnak, és a mandulák is visszanyerik eredeti méreteiket.
Négykézláb jobb volt!
A felső légúti hurut szempontjából legalábbis így tűnik, hiszen amíg elődeink négykézláb vagy előregörnyedve jártak, a váladék sokkal könnyebben távozott az orrból és a melléküregekből. A koponya felépítésének változásai és az a tény, hogy fekve vagy felegyenesedve töltjük napjainkat, nehezíti ennek a betegségfajtának a leküzdését. Csecsemőknél és kisgyerekeknél ráadásul az orrüreg, a garat és a fül sokkal szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint egy felnőttnél, hiszen közelebb vannak egymáshoz, kisebb a légutak átmérője, ezért sokkal hamarabb alakul ki elzáródás, váladékpangás, felülfertőződés. Az egyszerű náthának induló kór ennek következtében gyakran ráhúzódik a kicsik fülére, arcüregére és az alsó légutakra, vagyis a tüdőre. A megnagyobbodott orrmandula halláscsökkenést okoz. A fül-orr-gégészek ezért mindig felhívják a szülők figyelmét a váladék eltávolításának fontosságára, ez ugyanis csökkenti a felülfertőződés veszélyét, megelőzi a súlyosabb betegségeket.
Szörcsögés az első napokban
Néha már élete első egy-két napján azt tapasztaljuk, hogy el van dugulva az újszülött orra, tüsszög, és úgy tűnik, mintha váladék is jócskán lenne benne. Vajon rögtön megfázott volna? Általában nem erről van szó. Inkább a szüléskor a légutakba került váladék maradványai távoznak, vagy a leszíváskor bevezetett szonda sértette fel egy kicsit a nyálkahártyát, amely emiatt fokozott váladéktermelésbe kezdett. Mindenképpen tennünk kell valamit, ha ez annyira akadályozza az orrlégzését, hogy nem tud szopni. Talán segít, ha a csecsemősnővér újra leszívja a váladékot. Pár csepp előtejet is cseppenthetünk az orrába.
Vizes vagy sűrű?
Az orrváladék minőségéből általában láthatjuk, milyen betegségről van szó. A vírusfertőzésekre bő, vízszerű váladékozás jellemző, ami a gyógyulás folyamán fehéressé, sűrűbbé válik. Ha baktériumokkal is felülfertőződnek a légutak, sárgás, zöldes lesz a váladék. A genny színezi ilyenre, ami voltaképpen nem más, mint a falósejtek által kibocsátott „döglött” baktériumok tömkelege.
Elkapja a testvérektől
A második, harmadik gyerek rendszerint előbb kezdi a betegeskedést, mint az elsőszülött. Ha a nagyok közösségbe járnak, hazaviszik a legfrissebb baktériumokat, vírusokat is. Így a legkisebb már néhány hónapos korában átvészeli azokat a betegségeket, amelyekkel a legnagyobb például csak két-három évesen találkozott először. Ennek persze jó és rossz oldala is van. Jó, hogy a tapasztalatok szerint az eleinte sokat náthás babák később annál egészségesebbek, és kisebb az asztma, a légúti allergia kialakulásának valószínűsége. Rossz, hogy minél kisebb a gyerek, annál jobban megviselheti a felső légúti huruttal járó rossz közérzet, a nehezített orrlégzés. Ráadásul orrot sem tud fújni, így mindannyiszor orrszívóval kell eltávolítani a váladékot. Mivel a nap nagy részét fekve tölti, nehezen tudja felköhögni a hörgőkben pangó váladékot. Elképzelhető, hogy szegénynek egész nap és egész éjjel „liftezik” a váladék az orrában és a torkában. A belső fület és az orrüreget összekötő csatornácska csecsemőknél még rövidke, ezért a legegyszerűbb nátha is könnyen a fülére húzódik.
Szoptatás és nátha
Ha el van dugulva az apró orrocska, gondok adódhatnak a szopással. A náthás kisbaba egyszer csak észreveszi, hogy fuldoklik, valahányszor folyamatosan nyelni próbálja az anyatejet. Kénytelen elengedni a mellbimbót néhány másodpercre, hogy levegőt vegyen a száján. Később azzal próbálkozik, hogy a levegővétel idejére csak résnyire nyitja ki a száját, ínyével pedig rászorít a bimbóra, hogy ne csússzon ki a szájából. Ettől egy idő múlva akár véraláfutás is keletkezhet a bimbón, a szopás pedig nem lesz kellően hatékony, mivel a baba az ínyével leszorítja a tejjáratokat. A megoldás tehát az, hogy még szopás előtt szabaddá tesszük a kisbaba orrjáratait. Orrszívás előtt csepegtessünk bele gyógyszertárban kapható sóoldatot vagy anyatejet tiszta szemcseppentővel, várjunk egy-két percet, és ha a baba addigra nem prüszkölte ki a váladékot, szívjuk ki orrszívóval. Elképzelhető, hogy még ezután sem kap levegőt csukott szájjal, ebben az esetben az orrnyálkahártya duzzanata akadályozza ebben. Lehet, hogy néhány csepp anyatej ezen is segít, de ha mégsem, a gyerekorvos javasol olyan csecsemőknek való orrcseppet, amely átsegít a legnehezebb napokon. Tartós használatát azonban nem javasolják a szakemberek, mert a nyálkahártya a kezdeti javulás után szárazzá, pörkössé, érzékennyé válhat. Nem árt, ha óvatosan megkóstoljuk az orrcseppet, némelyiknek ugyanis rettentően keserű íze van. Ne csodálkozzunk, ha utána nem akar szopni, és öklendezik a baba!
Amikor beteg a csecsemő, általában többször akar szopni, mint korábban. A nátha jelentős folyadékveszteséggel jár, ezért előfordul, hogy csak rövidebb ideig szopik, hogy szomját oltsa, esetleg éjszaka is gyakran ébred fel folyton kiszáradó szája miatt. Tegyük mellre nyugodtan annyiszor, ahányszor csak kéri.
Ha a nátha a baba fülére húzódott, vagy torokgyulladása van, fájdalmat okozhat neki a nyelés. Néha szopási sztrájkra kerül sor, vagyis a baba mindig sírva elfordítja a fejét, ha szoptatni próbálják, vagy az első kortyok után köpi ki csalódottan a bimbót. Talán félálomban sikerül mellre tenni. A lázcsillapító szirupok egyben fájdalomcsillapítók is, ha a gyerekorvos javasolja, adhatunk a babának, hátha így képes lesz a szopásra.
Milyen gyógyszert kapjon?
Ebben a kérdésben természetesen a gyerekorvosnak kell döntenie. Semmiképp se adjunk saját elhatározásunkból antibiotikumot a gyereknek, még akkor se, ha a másik gyereknek egy héttel ezelőtt látszólag ugyanez volt a betegsége, és arra gyógyszert írt fel az orvos. A felső légúti betegségek maguktól, valamint a jókor alkalmazott helyi kezeléstől, orrszívástól is meggyógyulnak. Többnyire nem nevezhetők súlyosnak, bár kétségtelen, hogy rengeteg kellemetlenséggel járnak. Előfordul, hogy a kicsi végighányja az éjszakát, mert az orrváladék és a köhögés rendszeresen öklendezést vált ki nála. Figyeljünk a folyadékpótlásra, de aggodalomra semmi ok, két-három ilyen éjszaka után többnyire javulás következik be. Ha mégsem, kérjünk tanácsot az orvostól.
Egyes kisbabáknál a legegyszerűbb nátha is fullasztó köhögésben végződik. Ha ez gyakran ismétlődik és hetekig elhúzódik, érdemes pulmonológus szakorvoshoz fordulni, aki hörgőtágító sprayt javasolhat a kisgyereknek. Ennek segítségével megszüntethető a hörgőszűkület, és a kicsi könnyebben fel tudja köhögni a váladékot anélkül, hogy légszomjjal küzdene.
Praktikus tippek
Ha mégis antibiotikumra van szükség, a kicsik többnyire szirup formájában kapják. Előfordul, hogy a mesterséges aroma, az émelyítően édes íz tiltakozást vált ki a gyerekből. Ha addig csak szopott, és gyümölcsöket, zöldségeket kapott, elviselhetetlenül édesnek érezheti a gyógyszert. Gyakran hasmenést is okoz a szer. Ezekről a tapasztalatokról tájékoztassuk a gyerekorvost.
A beadásban segíthet az egyszer használatos fecskendő. A kanálból könnyen kiveri a gyógyszert a baba, míg a fecskendő segítségével könnyen, gyorsan, pontosan tudunk adagolni. Bizony megesik, hogy a gyerkőc nem sokkal beadás után kihányja a gyógyszert. Adjuk be újra? Vajon az egész kijött, vagy csak egy része? Nem könnyű eldönteni! Ha eltelt már fél óra a gyógyszer beadása óta, általában kiindulhatunk abból, hogy a zöme már felszívódott. Kétséges esetben kérdezzük meg az orvos véleményét.
Anya influenzás
Lehet, hogy a szülők kezdik a betegeskedést, például egy kiadós influenzával. Jellemző tünete a fejfájás, a végtagfájdalom, a magas láz, az elesettség-érzés, majd a fokozott orrváladékozás. Hároméves kor alatt ritkán kapják el a gyerekek ezt a betegséget, szoptatott csecsemő pedig szinte soha, ezért a szakemberek nem szokták javasolni az influenza elleni védőoltást. (Ráadásul tény, hogy influenza-szerű megbetegedést igen sokféle vírus okoz, ezek közül csak egy ellen véd az oltás.)
Az viszont nincs kizárva, hogy egy kiadós nátha és ennek szövődményei a picit sem kímélik. Egy lakáson, egy családon belül nehéz megakadályozni a fertőzés továbbadását. Ha azonban ügyelünk az alapvető higiéniás rendszabályokra, egy kicsit csökkenthetjük cseppfertőzés valószínűségét, csodákat azonban ne várjunk. A legfontosabb, hogy mindig mossunk kezet, mielőtt a babához nyúlnánk. Ne hagyjuk szanaszét a papír zsebkendőket, hanem dobjuk ki használat után. Tüsszentsünk zsebkendőbe, csak saját evőeszközünket, poharunkat használjuk. Ne puszilgassuk a kicsit, de nem is kell túlságosan elzárkóznunk tőle. Szopizásra, dédelgetésre akkor is szüksége van, ha szülei éppen betegek.
A lázat minél előbb csillapítani kell
A vírusok, baktériumok érzékenyek a hőre, már egy kis láz is komoly pusztítást végez közöttük. Nem érdemes akadályozni ezt a természetes folyamatot, mert a szervezet öngyógyulását hátráltatnánk. Egyénenként változó, hogy mekkora láznál érdemes mégis csillapítót beadni. Vegyük figyelembe a gyerek közérzetét, a gyerekorvos javaslatát és a korábbi lázas betegségek során szerzett tapasztalatokat.
– Lázasan nem szabad fürödni
Ez csak olyan fürdőszobákra igaz, ahol nincs fűtés, mert ott a nedves testre érkező hideg levegő valóban súlyosbíthatja a megfázást. Az izzadt betegnek kifejezetten jóleshet egy kis langyos zuhanyozás.
– A lázas gyereket nyakig be kell takarni
Ha a beteget hideg rázza (keze-lába hideg), valóban jólesik betakarózva feküdni. A melegítéssel segítjük a szervezet hőtermelő munkáját. De ha amúgy is melege van (keze-lába forró), csak a lázat viszi feljebb az erőszakos takargatás. Ebben az állapotban sokkal kellemesebb és hasznosabb vékony takaró vagy lepedő alatt pihegni, így segítjük a szervezet hőleadását.
– A lázas gyereket hideg vizes lepedőbe kell burkolni
Hideg vízre semmiképp sem lesz szükség. Ha a lázas betegnek már melege van, tehát a láz elérte a tetőfokát, további emelkedés nem várható. Ilyenkor jóleshet a langyos vizes törzsborítás. Ha ehelyett hűtőfürdő mellett döntünk, kezdjünk olyan hőmérséklettel, amelyet kellemesnek talál a kis beteg, és szívesen beleül. Az is javíthatja állapotát, ha egyszerűen eljátszogat a vízben és egy kicsit jól érzi magát, de közben óvatosan és fokozatosan elkezdhetjük hűteni a vizét. Szólni fog, amikor elég!
– A forró citromos tea tele van vitaminnal
A folyadékpótlás nagyon fontos, és a citromos tea finom. De a C-vitamin hőre érzékeny, és a forró tea teljesen lebontja. Jobb, ha langyos teával kínáljuk, vagy a citromlevet limonádénak elkészítve adjuk.
– A lázas gyereknek feküdnie kell
Ha a gyerek nem kívánja a pihenést, nem kell rákényszeríteni az ágynyugalmat. A meleg szobában játszva ugyanolyan hamar gyógyul, mint fekve. Amíg lázas, ne vigyük vásárolni, játszótérre vagy vendégségbe. Utána jóleshet a kerti játék, a rövid séta.
