Az élelmiszerpazarlás nemcsak az EU-ban de világszerte egyre nagyobb probléma. Ugyanakkor a tudósok a klímaváltozás miatt régóta kongatják a vészharangot. Azt is kimutatták, hogy az Unióban a klímaváltozásért 10 százalékban az élelmiszerpazarlásunk a felelős. A közelmúlt eseménye volt a Médiaunió Alapítvány online konferenciája, amelyet idén az „Élj maradéktalanul!” a jelmondata. A társadalmi célú kampányesemény 2021 márciusáig tart, lehetőség van bárki számára az online kampányba bekapcsolódni!
Az élelmiszerpazarlás napjainkban aggasztó méreteket öltött. Csak az Európai Unióban a keletkezett élelmiszerhulladék felét a háztartások okozzák. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület a háztartások, vagyis a mi felelősségünkre hívja fel a figyelmet. A kényelmes életmód elterjedéséért már közel sem csak a jómódúak felelősek. A túlfogyasztás, a mértéktelen műanyag használat tovább ront a helyzeten. Az online kampány indult élelmiszerpazarlás ellen, amelyben a lakosság aktív részvételére számítanak.
Nem állunk jól élelmiszer fronton. Napjainkban az étel nemcsak tápanyagforrás, az éhség csillapítás eszköze, hanem egyenesen élvezeti cikk is lett: eszünk örömünkben, bánatunkban egyaránt, amely miatt egyre több az elhízott ember hazánkban is. További probléma, hogy sokkal hamarabb landol az étel és a nyersanyag is a hulladékban, kifejezetten az egészséges, a friss, ráadásul hibamentes zöldséget és gyümölcsöt vásároljuk és fogyasztjuk.
Mára azonban az is egyértelművé vált – a legújabb kutatások alapján -, hogy a pazarlás mértékét világszerte alulbecsültük: ugyanis korábban kihagyták a veszteségkalkulációból azt az élelmiszer mennyiséget, amely még azelőtt keletkezik, hogy a láncba a fogyasztó bekapcsolódna, mielőtt megvásárolná. Megdöbbentő eredményre jutottak holland kutatók, ugyanis azt állítják, hogy naponta annyi ételt dob ki egy négytagú család, amely akár még egy ötödik fő számára is napi szinten elég lenne. Hazánkban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület végez olyan tevékenységet, amelynek során a még felhasználható élelmiszert rászorulóknak juttatja el, másrészt hasznos ismeretet juttat el egyre szélesebb rétegek felé. Véleményük szerint a fejlődő országokkal ellentétben, ahol a pazarlás oka az infrastrukturális hiányokban keresendő, (például a megfelelő hűtés), addig a jóléti társadalmakban az ismerethiányos fogyasztók okozzák a problémát.
Mit tehetünk?
Például egyszerű kis lépésekkel kezdetben, tudatos tervezéssel, amely kiterjed nemcsak a vásárlásra, de az étkezésre is. Az egyesület javaslata abban áll,hogy elsőként nevezzük ki magunkat olyan háztartásban élőknek, akik ezentúl élelmiszerpazarlás-mentesen élnek. Véleményük szerint már apró étkezi szokás-módosítással is részesei lehetünk a változásnak.
(Forrás: Élelmiszerbank.hu)
