Ismét megkezdődött egy új tanév. A kormány kis sikert ért el abbéli szándékában, hogy a szakképzés felé terelje a tanulókat. Létrehozták a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíjat, amelyet hiányszakmát, például asztalos képzést, hegesztő tanfolyamot választó tanulók vehetnek igénybe.
Parragh László közölte: „…tíz év után először idén szeptemberben többen kezdik meg tanulmányaikat szakgimnáziumban, mint az általános gimnáziumban”.
A napokban nyilvánosságra hozták a Magyar Iparkamara megbízásából készült tanulmányt, amelyet a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet készített. Cikkünk első részében a tanulmány legfontosabb tanulságait ismertetjük.
A kutatásban igen alaposan, számos szegmens szerint vizsgálták a pályaválasztás előtt álló 7. osztályos tanulók szakma és pályaválasztással kapcsolatos terveit.
Kérdőíves vizsgálattal feltárták háttér tényezőket, mi befolyásolhatja a tanulók pályaválasztást?
Feltérképezték a tájékozódás forrásait. Részletesen körbejárták az érdeklődési területeket, a szakma és pályaválasztással kapcsolatos szülői javaslatokat, a munkával kapcsolatos tanulói elképzeléseket. Vizsgálták továbbá, hogy felsorolt foglalkozás területből történő választás igazodik-e ahhoz, hogy a tanuló miben tartja magát ügyesnek:
- gép- és fémipar, építészet, tervezés, faipar
- háztáji gazdálkodás
- humánszolgáltatás
- fehérgalléros munkakörök
- szórakoztatás és művészet
- informatika
- kutatás, tudomány
- sport
- rendvédelem
Az eredmények alapján a kutatók számos következtetést levontak, ebből a legfontosabbak:
Továbbra is a családi körülmények (szülők iskolai végzettsége, munkaerő piaci helyzete) a legjelentősebb befolyásoló tényező a pályaválasztásban.
A vizsgálatban részt vevő szülőknek több, mint a fele számára fontos, hogy a gyermek szakmát, érettségit szerezzen, de sokak számára fontos a diploma is.
(forrás: Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet: Általános iskolások pályaválasztása 2019)