Túlfűtjük a lakásokat

Imádjuk túlfűteni a lakásokat, a legnagyobb pazarlók közé tartozunk egész Európában. Miért baj az, ha egy lakásban túl meleg van, miért jobb pulóverben járkálni, mint az utcát fűteni, és rá lehet-e bírni a magyarokat a fölösleges meleg elleni harcra?

Rövid ujjú ingben, nyitott ablak mellett üldögélni – ez sokak számára nemcsak a nyári melegben, hanem a fűtési szezon közepén is elképzelhető. „Mindig 22-23 fok van az albérletemben. Szívem szerint inkább lejjebb venném a fűtést, és felhúznék egy pulcsit, mert szeretnék spórolni. De nem tudok mit tenni, pusztán a csövek melege okozza ezt a hőmérsékletet, a radiátor már így is teljesen el van zárva – panaszolta egy egyetemista fiú, aki egy távfűtéses házban lakik Budapesten.

Hogy ki mit érez ideális hőmérsékletnek, az sok mindentől függ: a nők fázósabbak, a fiatalok és a sportos életet élők teste pedig gyorsabban felmelegszik, mert jobb a keringésük. Sőt a hajszín sem mindegy: a vörös hajúak érzékenyebbek a hidegre, mint a barnák – derül ki a Louisville University 2005-ös kutatásából.

„Egyedi fűtésű épületek esetén még viszonylag egyszerű a helyzet, mert mindenki a pénztárcájához és a saját hőérzetéhez megfelelően állíthatja be a hőmérsékletet” – mondta Vass Ferenc, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének elnöke. Viszont amikor egy egész lakóközösségnek kell döntenie a szolgáltatótól elvárt hőmennyiségről, nehéz összehangolni az igényeket: „az egyik fázós lakó inkább fizet valamennyivel többet egy-két fokkal több melegért, a szegényebb lakó viszont inkább felhúzna még egy pulóvert”.

Imádjuk az agyonfűtött lakásokat

Nem csak a távfűtéssel van gond, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a magyarok imádják az agyonfűtött lakásokat. 2010-ben például arányaiban több hőenergiát fogyasztunk el négyzetméterenként, mint például Hollandia, Írország, Svédország vagy Dánia lakói, viszont az észtek, a finnek és a litvánok fázósabbak nálunk is.

Ha a hosszabb távú trendeket vizsgáljuk, akkor sem tartozunk a spórolósra kényes európaiak közé: 1997 és 2009 között minden EU-s tagállamban csökkent az egy négyzetméterre eső fűtési energiafogyasztás, ez alól csak Magyarország és Görögország volt kivétel. A Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint ugyan később a magyar lakosság is követte az európai, csökkenő tendenciát: míg öt évvel ezelőtt 4 milliárd m3 gáz volt a lakossági fogyasztásunk, ez 2012-re 20 százalékkal csökkent. Az európai átlaghoz azonban így is csak kismértékben tudtunk felzárkózni, 2000 és 2010 között ugyanis szinte az összes európai ország nagyobb arányban csökkentette a fogyasztását, mint Magyarország, ez alól csak Finnország, Bulgária és Olaszország volt kivételével.

Bágyadttá tesz, és hizlal

„Az általános vélekedés szerint a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű. Ha ennél melegebb van, az bágyadttá tesz, rontja a gondolkodást, csökkenti a reakcióidőt – írja Kónya Judit a webbeteg.hu egészségügyi portálon. Egy olasz vizsgálat szerint a túl meleg szoba még elhízáshoz is vezethet.

Mégsem az egészségi problémák vagy a környezettudatosság miatt kezdtek kevesebbet fűteni a magyarok. Vass Ferenc szerint hajlanak a takarékosságra, de ennek sokkal inkább a pénzhiány az oka, mint bármi más. „Ha saját zsebre megy a játék, az emberek jobban odafigyelnek. A rendszer bevezetése után átlagosan 20 százalékkal csökken a fogyasztásuk” – mondta a cirkófűtésről Tófalvi György, az költségmegosztó rendszerek bevezetésével foglalkozó Techem Kft. vezérigazgatója.

A szokás hatalmát jól érzékelteti egy teljesen korszerűsített dunaújvárosi panelház esete, ahol azt vizsgálták a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói, hogyan viselkednek az új helyzetben a lakók. Akik magasabb szinteken laknak, és még a felújítás előttről hozzászoktak ahhoz, hogy náluk amúgy is 23-25 fok van, most sem csavarják le a fűtést, pedig már megtehetnék. A földszinten lakók pedig, akik korábban a 20 fokoknak is örültek, most sem fűtik fel jobban a lakásukat.

A lakók többsége azt mondja: elég, hogy a hőszigeteléssel és a korszerű épületgépészettel felére csökkent a fűtésszámla, nem akarnak még többet takarékoskodni, és általában ragaszkodnak ahhoz, hogy az ablakokat kinyitva szellőztessenek, pedig a hőcserélős szellőztető biztosítja a friss levegőt – hangzott el az Energiapolitika tudományos alapokon című, múlt heti fórumon.

Hogy a kormány által bevezetett rezsicsökkentés a spórolást segíti vagy a pazarlást serkenti, azt nehéz megmondani. Vass szerint nem lesz semmilyen hatással a fogyasztásra, és Orbán Péternek, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége projektvezetőjének sem jelezték a tagvállalatok, hogy a fogyasztók pazarlóbbá váltak volna a rezsicsökkentés miatt. Szerinte „csak hosszabb távon lehet felmérni, hogy az olcsóbb távhő milyen hatást fog gyakorolni a fogyasztói szokásokra”.

Király Zsuzsanna, az Energiaklub munkatársa szerint viszont a rezsicsökkentés magában hordozza azt a veszélyt, hogy csökkenni fog az emberek motivációja, hogy energiatakarékos megoldásokba ruházzanak be. „Ha valaki például régi ablakai lecserélése mellett dönt, és idő közben 20 százalékkal csökken a rezsi, akkor ehhez hasonlítva az új ablakokra fordított pénz hosszabb idő alatt térül meg. A mesterséges rezsicsökkentések a hatékonyság, takarékosság ellenébe mennek. Az emberek általában akkor figyelnek jobban, amikor növekednek az árak, nem akkor, amikor csökkennek.”

Rezsicsökkentés házilag

Az Energiaklub 2009-ben indított egy kísérleti projektet: 265 alacsony jövedelmű háztartásnak nyújtottak személyre szabott energetikai tanácsadást. „A munkatársaink Pest megyei és kelet-magyarországi háztartásokat kerestek fel, felmérték, hogy melyek a pazarló területek, hol lehetne spórolni” – mondta Király. A szervezet munkatársai például nemcsak azt mondták meg a családoknak, hogy a lakás leghidegebb pontjára kell tenni a hűtőt, hanem meg is tudták mutatni, pontosan hol van az a hely. Ellenőrizték az ajtókat, ablakokat is, figyelmeztették az embereket, hogy hol szökhet ki a meleg a lakásból.

Vass Ferenc apró trükköket és tudatosabb fogyasztói viselkedést javasol: „reflexmozdulattá kellene válnia mindenkinél, hogy levesszük a fűtést, ha elmegyünk otthonról. Ha csak egyetlen fokkal tekerjük lejjebb, már az is sokat számít”. David MacKay, a brit energiaügyi minisztérium tudományos főtanácsadója pedig arról beszélt az Origónak, hogy akinél egyedi fűtés van, használja kreatívan a termosztátot. MacKay házában 17 fok az alaphőmérséklet, és az a szabály, hogy ha valaki fázik, akkor följebb csavarhatja, de egy idő után a rendszer visszaáll a 17 fokra.

Vass szerint az is nyilvánvaló, hogy Magyarországon fizetőképessége határához érkezett a lakosság, nem tud több pénzt fordítani energiatakarékos megoldásokra. Ezért „állami feladat lenne, hogy megfelelően támogassa azt, hogy az energiafaló rendszerek energiatakarékossá alakuljanak”.

Tippek a spóroláshoz a csekkcsökkentőtől:

  • Ha 1 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet a lakásban, akkor 6 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt. A javasolt hőfok nappalra 20-21 ºC, éjszakára 17-18 ºC.
  • Szigeteljük az ajtók, ablakok réseit időben!
  • A bejárati ajtó elé is jól jöhet egy vastag függöny! A meleget bent, a hideget kint tartja.
  • Használjuk ki az ablakon besütő téli napfény energiáját – naplemente után azonban lehűl az ablakfelület, ezért húzzuk be a függönyt, vagy eresszük le a redőnyt!
  • Az alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érezzük, ha elég párás a levegő.
  • Ha naponta legalább kétszer 3-5 percig szellőztetünk kitárt ablakokkal, akkor az elhasznált levegő gyorsan és tökéletesen kicserélődhet a kinti friss levegőre. A hosszú ideig résnyire nyitva hagyott ablakokkal csak az utcát fűtjük, és a szoba kihűl.
  • Ne zárjuk körül bútorokkal a fűtőtestet, és ne lógjon rá a függöny, mert így megakadályozzuk a meleg levegő áramlását!
  • A ház, lakás hűvösebb zónái (például előszoba, kamra, padlásfeljáró) felé eső ajtókat tartsuk csukva a fűtési szezonban!
Forrás

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>