Taktikai szavazók a brit választásokon…

(MTI) – A korábbinak a kétszerese volt a júniusi előrehozott választásokon a taktikai szavazók száma az Egyesült Királyságban – derült ki egy független elemzőközpont hétfőn ismertetett tanulmányából, amelynek szerzői szerint ez az országos parlamenti választásokon alkalmazott rendszer régóta hangoztatott egyéb hiányosságaival együtt azt támasztja alá, hogy a 19. századi választási rendszer nem felel meg a 21. századi politikának.

Az Electoral Reform Society nevű, elsősorban a brit választási rendszer és a demokratikus intézmények reformjáért kampányoló központ számításai szerint a Theresa May miniszterelnök vezette Konzervatív Párt elkerülhette volna alsóházi többségének elvesztését és azt, hogy csak külső támogatással tudjon kormányozni, ha pusztán 533 szavazattal többet szerez a kilenc legszorosabb választási körzetben.
Az Electoral Reform Society szerint a választási rendszer azáltal, hogy a választások kimenetele kevés emberen és néhány választókörzeten múlik, csak még inkább kiszámíthatatlanná teszi a politikai környezetet.
A brit választási szabályok az országos parlamenti választások esetében nem írják elő, hogy a jelöltnek a körzetében leadott voksok abszolút többségét meg kell kapnia a győzelemhez. Az egyfordulós rendszerben az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, még ha az ellene leadott voksok száma meg is haladja a rá leadottakét. Ez – a lóverseny világából kölcsönzött népszerű nevén – a first-past-the-post rendszer.
A június 8-i előrehozott választásokon országos szinten tekintve nem voltak kirívó egyensúlytalanságok, a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt például a voksok 40 százalékát kapta, amivel a képviselői helyek ugyancsak 40 százalékát szerezte meg a parlament alsóházában. A Konzervatív Párt viszont a körzetek 49 százalékában szerezte meg a mandátumot a szavazatok 42 százalékával. A kisebb pártok viszont igencsak rosszul jártak: a Liberális Demokraták hiába kapták a voksok 7,4 százalékát, ez csak a képviselői helyek 1,8 százalékára volt elég.
Az Electoral Reform Society azonban jelentős növekedést mért a taktikai szavazások mértékében és ezáltal megkérdőjelezte, hogy az idei választások – amelyen a két nagy párt a szavazatok 82 százalékát söpörte be – valóban a kétpárti politikához való visszatérést jelentette. “Kutatásaink azt sugallják, hogy a szavazók nem nagy lelkesedéssel tértek vissza hozzájuk” – írták.
A független elemzőközpont szerint a szavazók 20 százaléka választotta azt a jelöltet, aki a legnagyobb eséllyel győzte le az általuk legkevésbé kedvelt vetélytársát. Ez kétszerese a 2015-ös parlamenti választásokon mért aránynak. “A választói részvételre kivetítve ez csaknem 6,5 millió embert jelent” – fűzték hozzá.
“A brit politikát új törésvonalak alakítják, és ezek a 21. századi szavazók identitását, kultúráját és aggodalmait tükrözik. A 19. századi választási rendszer azonban nem tudja méltányosan tükrözni a választói preferenciák e széles skáláját” – foglalták össze.
Nagy-Britanniában 2011-ben népszavazást tartottak a választási rendszer megváltoztatásáról, a többség azonban elutasította az ötletet, így egy arányosabb rendszer bevezetése tovább várat magára.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>