Radeon R9 290

A hőmérsékletfüggő órajelváltás nehézségei az NVIDIA Kepler sorozata után az AMD termékeit is utolérte.

A VGA-t fejlesztő cégek folyamatosan próbálnak úgy újítani, hogy az nagyobb teljesítményű terméket eredményezzen a felhasználók gépében, de a régi tervezési megoldásokat már újak váltották fel. Korábban a grafikus processzornak volt egy fix magórajele, amit elég szépen tartott is, de az NVIDIA a Kepler architektúra bevezetésével beépítette a rendszerbe a GPU Boostot, ami lényegében a processzoroknál megszokott turbó másolatának számított. Az ötlet alapvetően logikus, sőt a grafikus munkafolyamatokat figyelembe véve még nagyobb szükség is van a folyamatosan változó órajelre, mint a processzorok esetében. Egy VGA ugyanis elég komoly terhelésnek van kitéve, amit a TDP limit korlátoz le már minden modern termék esetében. A cél tehát, hogy a kártya ebben a meghatározott fogyasztási tartományban adja le a legjobb teljesítményt. Ez egyszerűnek hangzik, de hatékonyan megvalósítani nagyon nehéz.

Fix magórajel mellett a terhelés változásával a TDP limit igen korlátozó lehet, hiszen kizárt, hogy a VGA relatíve egyenletesen tartsa a meghatározott szintet. Ebből a felhasználó ugyan nem vesz észre semmit, de a mérnökök a tesztek közben látják, hogy mennyi teljesítmény marad benne az adott dizájnban, amit valahogy hasznosítani kellene. Minden olyan funkció, ami a magórajel valós idejű változtatásáért felel lényegében arra jó, hogy a kártya minden szituációban a lehető legközelebb kerüljön a meghatározott TDP limithez. A GeForce GTX 680 volt az első termék, aminek a tervezésénél a mérnökök nagyon nagy figyelmet fordítottak az adott feladathoz illő megfelelő magórajel meghatározására. Ennek köszönhetően ez a kártya lett az első olyan megoldás is, aminél nem lehetett konzisztens teljesítményszintet meghatározni, és így nem mindegyik GeForce GTX 680 volt ugyanolyan gyors. A termékek közötti eltérés egyébként nagyjából 5% körül volt nagy átlagban, tehát hiába volt egy GeForce GTX 680-nak papíron ugyanaz a specifikációja, mégis előfordulhatott, hogy egy másik ugyanolyan termék 5%-kal jobban teljesített. Ez alapvetően a magórajel valós idejű változtatásáért felelős kialakításból ered.

Azóta ezt a GPU Boost technikát az NVIDIA kiegészítette, így a hőmérsékletfüggővé vált, ami már nem csak papíron ugyanolyan termékek közötti eltérést eredményezett, hanem az is számított, hogy az adott VGA milyen szobahőmérsékleten üzemel, és nyilván melegebb levegő mellett valamelyest csökkent a teljesítménye – az első ilyen kártya a GeForce GTX Titan volt. A PC Partnertől korábban megtudtuk, hogy azonos szobahőmérséklet mellett a GeForce GTX Titan kártyák közötti az eltérés a nagy átlagot figyelembe véve nem több 7%-nál, vagyis előfordulhat, hogy az ugyanarról a gyártósorról lekerülő, megegyező paraméterezésű VGA-k között 7%-os teljesítménykülönbség is lehet. A hőmérsékletfüggő GPU Boost 2.0 azonban megkavarta még ezt a helyzetet azzal, hogy konkrétan ugyanaz a kártya növekvő szobahőmérséklet mellett 4-6%-ot is lassulhatott, hiszen a turbó már nem tudott olyan hatékonyan működni, mint hűvös körülmények között. Rosszul szellőző házban a teljesítményveszteség ritkán, de elérheti a 12%-ot.

Ezt bizonyos szemmel nézve ésszerű paraméterezésnek nevezni, de a mai GeForce VGA-knak ez a normális működésük, és többek között a GeForce GTX 780 VGA-kból azért érkeztek későn a nem referenciahűtővel rendelkező modellek, mert már maga a jobb hűtés is alapvetően módosítja a kártya alapvető működési profilját, ami nem ritkán 4-5%-os gyorsulásban nyilvánul meg, és mindezt csupán a hűtő cseréjétől a normál gyári órajelek mellett.

Az AMD a Radeon R9 290 és 290X jelzésű kártyával belépett az órajelváltós és hőmérsékletfüggően működő rendszerek klubjába. Ennek szokásos hozománya, hogy az új Radeonok között sem lesz mindegyik ugyanolyan gyors, de erre a fentiek után számítani lehetett. A Radeon R9 290 és 290X VGA-k esetében – a TUL tapasztalatai szerint – azonos szobahőmérséklet mellett nagyjából 5%-os teljesítménykülönbség van az egyes legyártott kártyák között, de ezen elvileg az AMD javítani akar, mivel a következő driverekben a ventilátort már a fordulatszámra vonatkozó adatok alapján szeretnék vezérelni, amitől azt várják, hogy a teljesítményvariancia 3% alá csökken. Azt nehéz megmondani, hogy mi az elfogadható határ, de tesztelői szemmel, meghatározott szobahőmérsékleten a lehető legkisebb teljesítményszórásnak örülnénk.

Persze a Hawaii cGPU az NVIDIA újabb Kepler termékeihez képest hőmérsékletfüggően állítja be az órajelet, amiről szintén szereztünk némi adatott. Információink szerint konkrétan ugyanaz a kártya növekvő szobahőmérséklet mellett 8-10%-ot is lassulhat, míg rosszul szellőző házban elképzelhető a 15%-os deficit, de ez elvileg hasonlóan ritkán fordul elő, mint a GeForce GTX Titan esetében.

A gyártók pont a hőmérséklet miatt egyezkednek az egyéni hűtővel szerelt Radeon R9 290 és 290X jelzésű kártyákról, mivel ez a termék is hasonlóan reagál pusztán a hűtő cseréjére, mint a GeForce GTX Titan csak a gyorsulás mértéke 6-10% között lehet, miközben a normál gyári órajelek nem változnak. Az AMD a teljesítményvarianciára sokkal határozottabban tekint, mint az NVIDIA, mivel nem szeretnék, ha az egyik gyártó Radeon R9 290X-es terméke azonos órajel mellett 10%-kal gyorsabb lenne, mint a másik cég megoldása, éppen ezért lesznek olyan direktívák, amelyeket be kell majd tartani a tervezés során. Persze a gyártók a Catalyst Overdrive felületén keresztül megadhatják a szabad paraméterezés lehetőségét, hiszen ott már minden elvégzett beállítás a felhasználó felelőssége.

Az efféle órajelváltásra tervezett VGA-k esetében mindenképp tisztában kell lenni azzal, hogy az AMD és az NVIDIA is erre tervezte őket. Persze sok szempontból nem tartjuk jónak az NVIDA és az AMD 5-7%-os teljesítményvarianciáját, de még az AMD esetében a tervezett módosítással elérhető 3%-ot sem, azt mindenképp ki kell emelni, hogy nagyon nehéz ennél közelebb helyezni a termékeket dinamikusan változó órajelekkel és azonos szobahőmérsékleten. Ezek a technikák a jövőben általánosan elterjedtek lesznek gyakorlatilag minden egyes következő generációs VGA-n. Pont úgy, ahogy ma minden új CPU-ban hőmérsékletfüggő turbó dolgozik.

 

Forrás: http://prohardver.hu/hir/radeon_r9_290_290x_nem_mindegyik_ugyanolyan_gyors.html

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>