Kerepesi úti lovarda

dijugratas

Az idén 135 éves Magyar Nemzeti Lovarda a kormány határozata alapján kiemelt beruházásként, 2 milliárd forintból fog megújulni a 2013–2015-ös időszakban. A nemrég még bezárással fenyegetett intézmény felújítása jövő júliusban kezdődik, és várhatóan 2015 első felében adják át. A látványterveket november 8-án mutatták be ünnepélyes keretek között a lovarda 80 éves főépületében.

A nyolcadik kerületben található intézmény kivételes zöld terület, a „béke szigete”. A kapun belépve a látogatók kikapcsolódást és felüdülést találhatnak, és egy csodálatos sport világát fedezhetik fel. A lovarda több felsőoktatási intézmény hallgatói számára nyújt lehetőséget a ló körüli gyakorlati ismeretek elsajátítására, a lótartás technológiájának megismerésére. A jól felszerelt telep a lovassportok olimpiai szakágai mellett az öttusázó élsportolók számára is a világversenyekre való felkészülés helyszíne. Ugyanakkor a fővárosban élő szabadidős lovasok igényeit is kiszolgálja, a mozgáskorlátozottak számára pedig ez az egyetlen hely Budapesten, ahol lehetőségük nyílik a terápiás és rehabilitációs gyógylovagoltatásra.

A Kincsem Nemzeti Lovas Program nem csak az ingatlanok felújítását, átépítését foglalja magában, hanem a lovardai szolgáltatásokhoz kapcsolódó berendezések beszerzését is (kijelzők, tévék, számítástechnikai eszközök stb.). Kezdetben még egy zöldmezős beruházás volt a cél, ám kiderült, hogy az emberek ragaszkodnak a Nemzeti Lovardához. Hagyományőrző szerepe mellett az új lovarda multifunkcionális lesz, több lovas szakágnak otthont ad, ideköltözhet a lovas színház, emellett rendezvény- és oktatási központként is működik majd. Fontos szempont volt régi bejáratának és az egykori klubélet tereinek visszaállítása is. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kormány döntése értelmében közel 2 milliárd forint fordítható a lovarda megújítására, s a munkálatokat másfél év alatt kell fejezni. Az összegből idén 60 millió forintot használtak fel közbeszerzése és egyéb költségekre, 2014-ben 600 millió forint, 2015-ben pedig 1,3 milliárd áll rendelkezésre. A munkálatok ideje alatt nem lesznek rendezvények, versenyek. Egy kivétellel: jövő júliusban még megtartják a hagyományos CSIO díjugrató világkupát, és csak utána kezdődnek a komolyabb munkák.

 

 A Nemzeti Lovarda története

A Keleti pályaudvar melletti, 46 ezer négyszögöles telken 1878-ban rendezték meg az első, nagysikerű budapesti lókiállítást és árverést, melynek megnyitóján Ferenc József császár és Erzsébet királyné is megjelent. A Richard Tattersall angol lókereskedő neve után csak „Tattersall”-nak nevezett telepen a luxus lóárveréssel egyidejűleg 1894-ben tartották az első budapesti lovasversenyt. Ennek programjában díjlovaglás, díjugratás és szalagtépés szerepelt. Az ötvenes években a mezőgazdasági minisztérium felügyelete alá került Tattersallt 1988-tól az Állatorvos-tudományi Egyetemhez rendelték, így a feladatai az oktatási és kutatási tevékenységekre is kiterjedtek, és ekkor jelent meg először a „Nemzeti Lovarda” hivatalos elnevezés. Azonban a főként állami támogatásból fenntartott intézmény forrásai egyre apadtak, és 2006-ra már a lovarda bezárása fenyegette a lovas társadalmat. Három év stagnálás után aztán a széleskörű és elszánt polgári összefogásnak köszönhetően új életre kelt a Nemzeti Lovarda. Jelenleg egy közhasznú alapítvány által alapított gazdasági társaság, az N. L. Sportlétesítmény Kft. üzemelteti. A patinás, történelmi hangulatú Tattersall megújulásának első lépéseként kicserélték a két fedeles lovarda talaját, amelynek köszönhetően ugrásszerűen megemelkedett a téli versenyek résztvevőinek száma.

Forrás: http://jozsefvaros.hu/hir/1463/megujul_a_kerepesi_uti_lovarda/

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>