Fáradjon a (virtuális) kasszához!

Elektronikus fizetésre az államigazgatásban is nagy szükség van. Sok más mellett például azért, hogy az elektronikus ügyintézési folyamatokat elektronikusan lehessen befejezni abban az esetben is, amikor azok díj-, illetmény- vagy egyéb fizetéssel záródnak.

Csak az e-fizetés beemelésével lehet egybefüggő ügyintézési folyamatot informatikával leképezni, az ügyfél megjelenésétől az okmány, határozat, egyéb ügyirat kézbesítéséig. Az elektronikus fizetés központi része a fizetési kérelem indításától a befolyt összegnek a díjat megállapító szervezet számláján történő elszámolásig tart. Itt azt a feladatot kellett megoldani, hogy mind az intézmények, mind a pénzügyi szolgáltatók (bankok) egységes interfészt lássanak. Az e-fizetést az állam kötelezően nyújtandó szolgáltatásként – szeüsz-ként – nyújtja – magyarázza Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke.

Három mód

Az elektronikusfizetés-projektben három fizetési módot definiáltak. A legegyértelműbb, amikor az ügyfél bankkártyájával fizet egy pos-terminálon. Természetesen ehhez személyes jelenlét szükséges például az ügyfélszolgálaton, okmányirodában (kormányablakban). Ma már a helyszíni, bankkártyás fizetés minden magyarországi okmányirodában lehetséges.

A második módszer szintén bankkártyához kapcsolódik, csak ez esetben otthonról, az interneten keresztül vagy mobiltelefonról történik a fizetés virtuális pos-terminál (vpos) segítségével. Ilyenkor az ügyintézés megfelelő pillanatában a rendszer átirányítja a felhasználót egy elektronikus fizetési felületre, ahol az ügyfélnek meg kell adnia nevét, kártyaszámát és kódját. Ennek az az előnye, hogy a szolgáltatás a nap 24 órájában elérhető, s bizonyos esetekben ezzel az egész ügyintézési folyamatot is be lehet fejezni. Ilyen az elektronikus mérlegbeszámoló közzétételi, illetve az erkölcsi bizonyítvány kiállítási díjának a megfizetése.

A harmadik módszer a házi bankos fizetés. A közeljövőben induló szolgáltatás olyan, mint egy klasszikus internetbankos fizetés. Lényege, hogy például az adó és a járulékok bevallásával egy időben, adónemenkénti tételes felosztással, de egy összegben lehet a terheket befizetni. A beérkezett összeget a NAV jogcímenként ismét szétbontja és könyveli. Várhatóan ez lesz a legnépszerűbb fizetés a kis- és középvállalatok körében, hiszen nagymértékben csökkenti adminisztrációs terheiket. Nem kizárt az nfc (near field communication) alapú, érintés nélküli fizetés távlati bevezetése sem.

Egy kis történelem

A közigazgatásban az elektronikus fizetés informatikai hátterének kiépítése még 2007-ben kezdődött, egy összesen 3,9 milliárd forint értékű európai uniós finanszírozású projekt keretében. A közbeszerzési eljárást a központi EFER rendszerre és a kapcsolódó intézményi megoldások megvalósítására egy konzorcium nyerte. Ebben a fővállalkozó a Getronics, nevesített alvállalkozói pedig a Zalaszám és az IND Group voltak. A kivitelezőkhöz három nagy intézmény is csatlakozott a projekt teljes körű megvalósítása érdekében: a NAV (akkor még külön APEH-ként és VPOP-ként), a KEKKH, valamint az NFM. Az eredeti elképzelések szerint az Államkincstár lett volna a központi infrastruktúra üzemeltetője, ám 2012-ben egy kormányrendelet a NISZ-re osztotta ezt a feladatot. A Kincstárra – s mellette a KIFÜ-re – az alkalmazásüzemeltetési feladat jutott.

Az elkövetkező időben problémát jelenthet, hogy mivel az infrastruktúra-elemeket 2009-ben szerezték be és helyezték üzembe, a hardverek egy részéhez az ötéves fenntartási időszak alatt mélyen hozzá kell nyúlni.

A tervek szerint a rendszer egy idő múlva önfenntartó lehet. Az erre vonatkozó működési modell kidolgozása folyamatban van.

 

Forrás: http://www.itbusiness.hu/Fooldal/rss_3/Faradjon_a_virtualis_kasszahoz.html?portalstate=rss

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>