Boros Imre közgazdász

Az, hogy az inflációt magasabb kamatokkal lehet megfogni, 25 évig nem működött, most, alacsony kamatokkal, igen – mondta a Ma Reggelben a közgazdász.

Csaknem 9 és fél milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal 11 magyarországi bankra, kartellezés miatt. A GVH megállapította, hogy az eljárás alá vont bankok 2011 szeptembere és 2012 januárja között jogsértést követtek el azzal, hogy a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében korlátozták a devizahitelt kiváltó forinthitelek nyújtását. A versenyhivatal szerint rendszeres egyeztetéseken hangolták össze stratégiáikat, és eközben üzleti titkokat is megosztottak egymással. A hivatal úgy látta, hogy a bankok nem egyenlő mértékben követték el a jogsértést, így különböző mértékű bírságot kaptak, a legnagyobbat az OTP: csaknem 4 milliárd forintot.

Magyarországon ez az összeg meglepően nagy, mert a korábbi pénzügyi felügyelet 1-2 milliós bolhacsípésszerű összegeket alkalmazott, világviszonylatban azonban nem kirívó – mondta a Ma Reggelben Boros Imre közgazdász. A JP Morgan például, az Egyesült Államok egyik legnagyobb presztízsű bankja, most fizet 13 milliárd dollárnyi felügyeleti büntetést, és már úszik be neki a következő, 5 milliárd dolláros, az 1-2 milliárd dolláros büntetések pedig elég gyakoriak. A szakember arra is felhívta a figyelmet az M1 reggeli műsorában, hogy az USA-ban mintha a büntetőjogi jelleg is változóban lenne, a polgárjogi rendezést lehetővé tevő, búcsúcédulaszerű „bűnmegváltás” mellett a büntetőjogi felelősség is egyre hangsúlyosabb lesz.

A mostani büntetést Boros azzal magyarázta, úgy tűnik, az érintett bankok vezetői, vezető munkatársai igyekeztek mindent megtenni azért, hogy a devizahiteket ne válthassák le a forinthitelek. Utóbbiaknál különösebb ok nélkül érzékelhető, gyors kamatemelkedések következtek be, miközben a jegybanki kamattrend lefelé araszolt. Akinek volt készpénze, végtörleszthetett ugyan, de a devizahitelt nagyon kevés helyen, nagyon nehezen és nagyon lassan lehetett kiváltani.

A közgazdász ugyanakkor nem számít arra, hogy a mostani bírság rögtön olcsóbbá tenné a hiteleket. Ezt azzal magyarázta, hogy a magyar kereskedelmi bankok 1996-97-ben befejeződött, akkori értéken körülbelül 5 milliárd dollárba került konszolidációja után a bankrendszert egy baráti gesztussal egy baráti társaságnak (Bokrosék, Surányiék) szinte ingyen odaajándékozták. Ettől kezdve kialakult egyfajta kartellszerű érdekközösség a Magyarországon működő, többnyire külföldi tulajdonú leánybankok közt, és az egész hosszú ideig tabutéma volt. A devizahitel volt az első olyan ügy, amely széles körű társadalmi felháborodást váltott ki, és amely végre a hatóság tettvágyát is meghozta.

Makrogazdasági kérdésekről szólva Boros azt hangsúlyozta, mára nagyon sok, kritika nélküli neoliberális ősdogma dőlt meg Magyarországon. Ide sorolta azt a tételt, hogy az inflációt magasabb kamatokkal lehet megfogni, ami 25 évig nem működött, most pedig, alacsony kamatokkal, igen. Ilyen badarság szerinte az is, hogy az exportvezérelt gazdaság viszi előre az országot, ha ugyanis a németek például valami miatt nem húznak, mi rögtön ágynak dőlünk a betegségtől.

Forrás

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>