Az antibiotikum rezisztencia problémájára egy magyar kutatócsoport adhatja a megoldást!

Európában és így Magyarországon is az antibiotikum rezisztencia jelenti a legnagyobb betegbiztonsági kockázatot – kongatta meg a napokban a vészharangot az ÁNTSZ. A problémára a megoldást egy magyar kutatócsoport adhatja.

Előfordul, hogy egy átlagos meghűléssel bajlódó a beteg maga kéri az orvost, hogy antibiotikumot írjon fel neki, holott például a náthásra vagy az influenzára (tehát minden vírusos megbetegedésre) hatástalan az antibiotikum. Az is megesik, hogy maguk az orvosok próbálkoznak a különféle készítményekkel, abban bízva, hogy valamelyik majd csak használ. Ugyancsak tipikus probléma, hogy a felírt gyógyszer szedését a betegek a teljes kúra vége előtt abbahagyják, és az sem ritka, hogy az esetleges maradékkal egy később jelentkező megbetegedést próbálnak meg házilag gyógyítani. Ez a túlzott antibiotikum használat oda vezetett, hogy napjainkra egyre több gyógyszereknek ellenálló baktérium bukkan fel – hangzott el a napokban az ÁNTSZ sajtótájékoztatóján.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szerint bizonyos újonnan megjelent súlyos fertőzések, esetleg halált is okozó baktériumok – a kialakult rezisztenciájuk miatt – sokszor már a legerősebb rendelkezésre álló antibiotikumokra (az ún. karbapenemekre) sem reagálnak. Ezeknek az új fertőzéseknek a halálozási aránya akár 50 százalékos lehet.

Az Országos Epidemiológiai Központ 2006 óta gyűjti az adatokat. Melles Márta főigazgató-főorvos állítja, hogy a magyar kórházakban kezelt minden10 ezer betegből egy-kettő kap multirezisztens kórokozó által okozott fertőzést. Évente Magyarországon 2800 multirezisztens fertőzöttet ápolnak a kórházakban, közülük 80-90 hal bele a fertőzésbe.

A Heti Válasz Online kérdésére Melles Márta elmondta: mindig más kórokozó a legveszélyesebb, de általában elmondható, hogy az MRK staffilococcus (gennykeltő baktérium, ételmérgezést okozhat); a Clostridium Difficile (az álhártyás vastagbélgyulladás okozója); a Pseudomonas (fülfertőzést és bőrkiütéseket okozhat); az E-coli (okozhat gyomor- és bélgyulladást, húgyúti fertőzéseket és agyhártyagyulladást); vagy az Acinetobakter Baumannii (tüdőgyulladást, sebgyulladást vagy húgyúti fertőzést okozhat általában idős vagy beteg embereknél) kifejezetten veszélyes kórokozónak számít.

A főigazgató-főorvost megkérdeztük: mit gondol a probléma megoldásával kecsegtető, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen, Noszticzius Zoltán vezetésével zajló, a rezisztens baktériumok legyőzésére irányuló kutatásról. A konkrét vizsgálatot nem említve Melles Márta azt mondta: „a jelenlegi eredmények nem erősítik azt a hitet, hogy hamarosan új csodaszerrel áll elő a tudomány.”

Megkerestük Noszticzius Zoltánt, a BME Fizika Tanszékének professzor emeritusát, a kutatócsoport vezetőjét. A Széchenyi-díjas kutató és munkatársai fedezték fel, hogy a régóta ismert klór-dioxid-oldat emberre nem veszélyes, a baktériumokat, gombákat és vírusokat viszont a másodperc ezred része alatt elpusztítja. Azokat is, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra.

 

Megvan a megoldás az antibiotikum rezisztenciára? – kérdeztük a professzortól.

Igen is meg nem is – válaszolta Noszticzius Zoltán.- Egyértelműen igen a válasz, ha például van egy seb, amelyet antibiotikum rezisztens mikrobák fertőztek meg. Ezt a bajt gond nélkül meg lehet gyógyítani a klór-dioxiddal. Ám ez egy lokális szer, ott hat, ahova közvetlenül el tudom juttatni. A tüdő- vagy a mellhártya-gyulladásra például nem alkalmazható, mert oda nem tudom „elvinni” a szert. A szép jövőben, amikor már mindenhol alkalmazzák majd a klór-dioxidot, ahol lehet, mert ismétlem, nem lehet mindenhol, akkor a baktériumoknak sokkal kevesebb esélyük lesz arra, hogy hozzászokjanak egy-egy antibiotikumhoz, sőt, szerintem egy idő után el is felejtik, hogy ők rezisztensek valamelyik szerre.

 

Azt mondja, a klór-dioxiddal visszafordítható a rezisztenciát eredményező folyamat?

Olyan ez, mint az evolúció: amelyik faj nem tud alkalmazkodni, az kihal. Ha állandóan antibiotikumot szedünk, akkor minden olyan baktériumot kiírtunk, amelyik nem tud ellenállni, azaz idővel csak a rezisztensek maradnak fenn. Európában úgy próbálják kezelni az antibiotikum rezisztencia problémáját, hogy csökkentik az antibiotikumok felhasználást, így próbálják megőrizni a gyógyszerek hatásosságát. Ha van egy szer, amely kiváltja az antibiotikumok egy részét, akkor nem kell annyit felírni, tehát kevésbé lesz égető a probléma.

 

És arra is megvan a megoldás, hogy a betegek a kórházban ne kapjanak el további fertőzéseket? Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ adatai szerint évente 3,8 millió beteget ezért kell kezelni.

Ezek általában sebfertőzések, amelyekre a klór-dioxid tökéletes megoldást ígér.

 

Felfedezésükben egy új elvről és egy új anyagról beszélnek. De a klór-dioxidot nagyjából kétszáz éve ismert a gyógyászatban.

De ez a felhasználási módja új. Felfedezője, Sir Humphrey Davy nem tudta, hogy egy fertőtlenítőszerre bukkant, de a 19. század végén, illetve a20. század elején a német kémikusok már ismerték ezt a hatását. Az már a mi felfedezésünk, hogy miért nem kártékony az emberre. A szer lassan terjed, néhány perc alatt egytized milliméter körüli mélységbe tud maximálisan behatolni. Ha tehát megszűnik a klór-dioxid utánpótlás, az embernek csak a külső sejtjeit éri a hatás, ám ugyanennyi idő alatt a kórokozó már elpusztul. Az a tulajdonság, hogy az elpusztításhoz szükséges idő a távolsággal négyzetesen nő, kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a nagyon pici élőlényeket elpusztítsuk, miközben a nagyok csak minimálisan sérülnek meg eközben. Ez egy új elv, amit mi fedeztünk fel. És azt is, hogyan lehet kellő tisztaságban előállítani a klór-dioxidot, mert emberek gyógyítására csak így lehet alkalmazni. Leegyszerűsítve: van egy membránunk, amelyiken átmegy a klór-dioxid, de semmi más nem. 2006-ban adtunk be erre egy szabadalmat, tavaly az európai jogi oltalmat meg is kaptuk rá, idén az amerikait is, és úgy néz ki, meglesz Kínában is, vagyis jól állunk. 2008 óta van engedélyünk az ÁNTSZ-től arra, hogy gyárthassuk és forgalmazhassuk a megfelelő tisztaságban előállított klór-dioxidot. Azóta a fogászatban alkalmazzák is a szert, például gyökérkezeléseknél.

 

És mi a jövő? Hogyan folytatják a kutatást? A HVG cikke említi, hogy cukorbetegek lábszárfekélyének kezelésénél is vannak eredményeik.

Az nem a jövő, ott sebkezelésekről van szó. A kihívás az, hogy alkalmazható-e a szer akkor, ha nem tudunk közvetlenül hozzáférni a fertőzéshez. Szájüregben vagy torokban már használják, a hólyagfertőzések kísérleti kezelésére nemrég kaptunk engedélyt. Nőknél ez gyakori probléma, és előfordul, hogy egyetlen antibiotikummal sem lehet kezelni. Vagy: ha egy vakbél perforál, hashártyagyulladást okozhat. Az elfertőződött hasüreghez persze nehéz hozzáférni, de műtéttel megoldható, és akkor lehet fertőtleníteni a területet. Ezeket persze vizsgálni kellene, ám erre még nincs engedélyünk.

 

Az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa azt mondja, szerinte nem látszik olyan csodaszerrel kecsegtető kutatás, amely a közeljövőben megoldást jelentene az antibiotikum rezisztenciára.

Kapcsolatban állok a főigazgató asszony munkatársaival. A klór-dioxid valóban nem egy univerzális csodaszer, de igen sokat segíthet az antibiotikum rezisztencia okozta gondok leküzdésében.

Forrás

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>